Georgius Agricola
(1494. március 24. Glachau - 1555. november 21. Chemnitz)

Georgius Agricola, (eredeti nevén Georg Bauer) 1494. március 24-én született a szászországi Glachauban (Chemnitz mellett). Zwickauban járt középiskolába. 1514-től került a Lipcsei Egyetemen filozófiát, görögöt és latint tanult. Hazatérve Zwickauba görögöt tanított. Ekkor közzétette első művét, egy latin nyelvtant, melyben újszerű táblázatokba foglalta a szabályokat, példamondatait a mindennapi életből vette

1522-ben Lipcsébe majd Itáliába utazott tanulni, s közben Baselben megismerkedett Erasmusszal. Egy évi bolognai tanulás után 1524-ben avatták orvosdoktorrá, s még az évben Velencébe utazott.

1526-ban búcsút vett Itáliától, Villach melletti ólombányákat, majd a raurisi aranybányákat tanulmányozta. Chemnitzbe hazatérve megnősült, s a következő évben Joachimsthalba költözött: „Ahogy Itáliából visszaérkeztem, semmi más vágyam nem volt, mint hogy Európa ezüstben leggazdagabb vidékén, az Érchegységben megtelepedhessem. Alig tartózkodtam ott, felébredt kíváncsiságom a bányászat megismerésére, mert azt én mindennél érdekesebbnek találtam. Egy évvel később egy barátom segítségével sikerült Joachimstahlban letelepedni."
Első bányászati témájú műve a "Bermannus", 1530-ban Erasmus előszavával jelent meg. 1531-ben Agricola visszatelepült Chemnitzbe, s a különféle bányarészvényeiből származó jövedelme folytán tehetős polgárnak számított, akit György herceg, szász választófejedelem bizalmába fogadott, majd udvari történetíróvá nevezett ki.

1546-ban négy geológiai, ásványtani műve jelent meg Baselben, és kiadták "Bermannus"-ának új, átdolgozott változatát is. Ugyanebben az évben választották meg első ízben Chemnitz polgármesterének, amely posztot később még három alkalommal tölthetett be, egy-egy évre.

Bár 1550 végére elkészült világhírű főművének a "De re metallica"-nak (Tizenkét könyv a bányászatról és kohászatról) a kéziratával, fametszetű ábrák kidolgozása a könyv kiadását hat évre tolta ki. A könyvnek 502 ívoldala van, 273 fametszettel. Így Agricola nem érhette meg főműve 1556-os megjelenését, 1555. november 21.-én elhunyt.
Zeitz város (Chemnitz mellett) Szent Péter és Pál templomában van eltemetve, mivel a helyi lutheránusok megtagadták tőle a sírhely adományozását.